02 AZ ÉPÍTÉSZ

Zalaváry Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zalaváry Lajos (Budapest, 1923. június 1. – Budapest, 2018. február 13.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Ybl- és Kossuth-díjas magyar építész.

Életpályája:

Zalaváry Lajos 1923. június 1-jén született Budapesten. 1942-ben iratkozott be a József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára. Tanulmányait a háború megszakította. Társaival, többek között Farkasdy Zoltánnal és Jánossy Györggyel 1944-ben Németországba vitték. 1945-ben a háború befejezése Dániában éri; a következő évben Stockholmban, Várhegyi György irodájában dolgozik. („A Halléba, majd a háború végén Dániába sodródott hallgatókat a tanári karból Korompay György, Pelikán József és Somogyi László vezette. A Dániát és többnyire Svédországot is megismerő fiatal építészek 1946-ban tértek haza, feltöltve az északi építészet benyomásaival. Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Zalaváry Lajos, Pál Balázs, Dragonits Tamás, Harasta Miklós, Hottovy Tibor azok, akik az 1950-es években vagy később e hatást építészetünkre közvetítették.”) Az 1945-1946-os skandináviai tartózkodása jelentősen hatott későbbi munkásságára.

Hazatérve – még egyetemistaként – olyan építészek irodájában dolgozott, mint Kismarty-Lechner Jenő, Virágh Pál, Rácz György. Egyetemi tanulmányait folytatva 1949-ben szerzett építész diplomát. Tanárai: – többek között – Kotsis Iván, Weichinger Károly voltak. Diplomamunkájában egy Szobrászati Múzeum épületét kellett megterveznie.

Diplomájának megszerzése után – még 1949-ben – a MATI-ból levált Középülettervező Irodában (KÖZTI) kezdett dolgozni Janáky István műtermében. Janáky mellett – Farkasdy Zoltánnal és Jánossy Györggyel – részt vett a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. Ott volt, amikor Janáky vezetésével 1953-an megalakították a MÉSZ mesteriskoláját, mely I. ciklusának hallgatója is volt 1953-55 között, majd később a IV-VI ciklus vezető építésze lett.

Zalaváry teljes szakmai pályafutása alatt a KÖZTI-ben dolgozott, kezdetben id. Janáky műtermében, majd 1965-től műteremvezetőként. Nyugdíjba vonulásáig a Középülettervező Vállalat vezető építésze volt.

Korai önálló alkotása volt a Feldebrőn 1952-ben épült iskola, kétoldali bevilágítású osztálytermekkel, a Budapest, III. Zsigmond téri lakóháztömb 1954-ben, mely a háború előtti modern téglaházak hagyományait idézi, vagy a Csepel-Csillagtelep nevű városrész 1955-ből, melyekért 1956-ban az Ybl Miklós-díj II. fokozatát kapta. Ezen időszak alkotásai közé sorolható a gyöngyösi Vásártér lakótelepe (1954–55) és a Budapesten épült Lukács utca 3.

Az 1958-ban elkészült jászberényi fürdő a korszak egyik legérdekesebb és legmarkánsabb épülete, egészen egyedi törekvést jelentett Zalaváry építészetében, melynek további kísérletei csak a tervezőasztalig jutottak, azonban az 1950-60-as évek legszebb alkotásai közé sorolható.

Fontos változást jelentett építészeti munkásságában, hogy 1965-ben átvette a műterem vezetését. Zalaváry 1960-as évekbeli épületein id. Janáky hatása is érződik, mint például: BME kollégium és étterem (1965–68), Nagyothallók Állami Intézete (1965–66). A hatvanas évek végétől a közelmúltig több városképileg is jelentős létesítményt tervezett: a Hotel Atrium-Hyatt (ma: Sofitel) szálloda a pesti Dunakorzó meghatározó eleme (1972–82). Ez mondható el a kiskörút és Rákóczi út sarkán épült East-West Center épületére is.

A magyarországi posztmodern törekvések példája a veszprémi ifjúsági ház (1983) és a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épülete(1990). A nagykanizsai Könyvtár építészeti megfogalmazásánál figyelembe vette a szomszédos épületeket, a harmincas években tervezett református templomot és a húszas években Medgyaszay István által tervezet színházépületet.

A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja. 1950-től óraadó tanár a BME Középülettervezési tanszékén, MÉSZ Mesteriskola vezető építésze (IV-VI. ciklus), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2001).

Kitüntetései:

Ybl Miklós-díj (1956, 1966)

Reitter Ferenc-díj (1983)

Kossuth-díj (1991)

Pro Architectura díj (1992)

Prima díj (2009)

A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)

A Nemzet Művésze (2014)

Művei:

Megvalósult épületei:

1954–1955. Budapest, II. Zsigmond téri lakótömb.(A lakótömb két részből áll. Az egyik az Árpád fejedelem útja 20-22., a Zsigmond tér 1/a-1/b, a Frankel Leó u. 51-53., illetve Harcsa u. 1. sz. zártsorú, keretes beépítésű, fogatolt elrendezésű épületek tömbje, míg a másik az Árpád fejedelem útja, Harcsa u. és Frankel Leó u. által határolt, két, a Dunával párhuzamos fekvésű, függőfolyosós épületrész, amelyeket a Harcsa utcai épületszárny köt össze.)

1954–1958. Budapest, XXI. Csepel – Csillagtelep Lakótelep (Oltai Pállal)

1957. Gyöngyös. Vásártéri lakótelep

1960–1961. Budapest, I. Hess András tér. Általános Iskola (ma. Budavári Általános Iskola Bp. I. Tárnok utca 9-11.)

1960–1964. Jászberény. Lehel vezér tér 18. Tisztasági fürdő

1964. Budapest, Erzsébetvárosi kórház (Csontos Cabával, Dobozy Miklóssal)

1965–1966. Budapest, XIV. Rákospatak utca 101 Nagyothallók Állami Intézete (ma: Dr.Török Béla speciális szakiskola)

1965–1968. Budapest, XI. Stoczek utca 1-3. BME. Leánykollégiuma és 2000 adagos konyha, étteremmel. (ma Martos Kollégium)

1968. Mathias Rex szálloda a Várban. Budapest, I. Hess András tér 1-3. (Későbbi Hilton szálló)

1971. Miskolc. Sportcsarnok

1978. Veszprém. Úttörőház

1979–1982. Budapest, V. Roosevelt tér 2. Hotel Atrium-Hyatt (ma: Sofitel)

1986. Keszthely, Festetics-kastély „György-szárnyai” helyreállítása. Csontos Csabával, Dobozy Miklóssal, Detre Villővel).

1990. Gödöllő. Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont

1991–1992. Budapest, VIII. Rákóczi út 1-3. East-West Center.

2000–2001. Nagykanizsa. Halis István Városi Könyvtár

Díjnyertes pályaművei:

Jászberényi tisztasági fürdő

Budavár. Szentháromság téri lakóépület

Budapesti SZOT szálló

Szolnok, Megyei könyvtár

Békéscsabai városközpont

Dél-pesti 840 ágyas kórház

MTESZ székház.

Esztergomi Vármúzeum