top of page

Hogyan került a Hyatt Budapestre, ebben milyen szerepe volt a MALÉV-nak? A SAS utasainak miért járt exkluziv „ check in-“ az Atrium Hyatt Budapest lobbyjában?


A nyolcvanas években a világ több jelentős légitársasága üzleti lehetőséget látott szálloda fejlesztésekben, hotelek üzemeltetésében. Pl. a Pan American, amely az Intercontinental, a TWA (Trans World Airlines), amely a Hilton tulajdonosa volt, vagy a SAS, amely Európában és azon kívül együttműködési szerződést kötött számos 4-5* szállodával. A Malévot azonban egyéb, prózai okok vezették, mikor közös vállalatot alapított a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalattal a budapesti Széchenyi – akkori nevén Roosevelt - térre tervezett Atrium Hyatt Budapest hotel felépítésére. A Malév azért szállt be ebbe a beruházásba, mert a nyolcvanas években egy kormányrendelet külön engedélyhez kötötte, hogy a magyarországi nagyvállalatok a maguk számára irodaházat építsenek. Az állam vezetői ugyanis úgy gondolták, hogy nem olyan improduktív fejlesztésekre van szükség, mint az irodaépítés. A Malév vezérigazgatóságának irodái részben a Ferihegyi repülőtéren, részben Budapesten, a Belvárosban voltak. Ugyanakkor tulajdonukban volt az V. kerületben egy, a Dorottya – Apáczai Csere János utca – Roosevelt tér által határolt telek, amely fekvésénél, méreténél fogva kiválóan alkalmas volt egy szálloda, illetve az azzal egy tömbbe tervezett Vezérigazgatóság irodáinak megépítésére. Ebben a formában az állam már nem tiltotta az irodák építését.

A Malévnak abban is meghatározó szerepe volt, hogy az új, 5*-ra tervezett szálloda nemzetközi partnere – franchise szerződéssel – a Hyatt International lett. A magyar légitársaság Egyesült Államokbeli kapcsolatai segítettek ebben.

A Hyatt a nyolcvanas években azzal vált híressé az Egyesült Államokban, majd a világ más részein is, hogy több rendkívül látványos - átriumos belső udvarral, lobbyval – rendelkező szállodát épített. Közülük különösen ismert lett a Hyatt Regency San Francisco, vagy a több, mint 1.000 szobás Hyatt Regency O’Hare, amely a chicagói repülőtér közelében helyezkedik el.

A budapesti Atrium Hyatt magyar tervezőjét – Zalavári Lajost – is ezek ihlették a Magyarországon azóta is egyedülálló átriumos lobbyval rendelkező hotel terveinek elkészítésénél.

Érdekesség, hogy a nyitást követően az Atrium Hyatt Budapest szálloda egy másik európai légitársasággal – a Scandinavian Airlines-szal – is üzleti kapcsolatba került. A SAS légitársaságnak volt ugyanis egy járata Koppenhága – Budapest - Kopenhága között, amely egyik nap este érkezett fővárosunkba, majd másnap reggel indult vissza. Ilyenkor a személyzet – pilóták, stewardessek - egy éjszakát az adott város egyik szállodájában töltik. Mint utólag László Józseftől – a SAS budapesti képviseletének vezetőjétől – megtudtuk, a légitársaság pilóta és légiutas kisérő szakszervezetének bevonásával 3 szállodát - az Intercontinental, a Fórum és az Atrium Hyatt Budapest hotelt - teszteltek, s ez alapján az utóbbit választották. Ezt követően szerződéskötésre került sor, amely szerint a budapesti Hyatt hotel a SAS társult tagja lett. Ez azt jelentette, hogy a légitársaság az Atrium Hyatt Budapest hotelt ajánlotta utasainak, akik még abban az előnyben is részesültek, hogy csomagjaik „check in-je” a hotel lobbijában megtörtént, s egy külön autó is gondoskodott azok repülőtérre való szállításáról. További érdekesség, hogy a SAS légitársaság CEO-ja – Jan Carlzon – a nyolcvanas években a világ egyik legelismertebb légiközlekedési szakembere volt, akit, mint „manager gurut” is nagyra értékeltek, a világ nagyvállalatainak vezetői számára tartott rendszeresen előadásokat. Vállalatvezetési filozófiájáról könyvet is írt, amely Magyarországon is megjelent „Lapítsd le a piramist” címen. Ennek bemutatására 1988 november 15-én egy sajtóértekezlet keretében az Atrium Hyatt hotel Széchenyi termében került sor, a SAS légitársaság vezérigazgatójának Jan Carlzon-nak a részvételével.















Comments


bottom of page